Üdvözölek honlapomon!

Mi mindennel foglalkozonk! És most nektek köszönhetően már több, mint 14000 olvasónk van. Köszönjük. Új játékok.

Rómeó és Júlia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt a Rómeó és Júlia című musical előadásról fogtok pár dolgot megtudni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nehogy azt higgye valaki, hogy itt csak romantikázás van.Van háború, barátság, halál, végső szerelem és stb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt megnézhetitek a 2004/2005- s előadást.(angol felírat)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.felvonás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.felvonás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Remélem tetszett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dalok:

 

 

 

 

 

 

 

1. Veróna

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Verona hercege)
Ki véletlenül erre jár, egy furcsa, vad várost talál.
A szép Verona nem vitás, a többinél kicsit más!
Ki össze-vissza utazott, és mindent végig olvasott.
Nem segít a sok tudás, a mi Veronánk más!

Mert ez a nép itt nem olyan, hogy békében éljen boldogan!
A vérében a harc, a láz, a mi városunk más!

Őrült világ, bûbájos világ!
A város itt kettészakadt, törvény az nincs, csak akarat!
Két család folyton harcban áll, középút nincsen, ez szabály!
Hogy legyek bölcs és józan én, egy hordó lőpor tetején?

(Kórus)
Egy szédült világ! Egy õrült világ!
A szép Verona így köszönt: vigyázz, a bosszúvágy elönt!
Szépek a lányok, asszonyok; a kertek, parkok gazdagok.
Lehetnénk földi mennyország, hát belül miért a pokol rág?

(Verona hercege)
Egy õrült világ!

Hiába kérés, könyörgés, hiába súlyos büntetés!
Mindent megteszek, de itt már semmi nem segít!
Hát akkor jöjjön a vasszigor, jöjjön az ostor, szolgasor!
A szép szóra e sok lator már rá sem hederít!

Mert ez a nép itt nem olyan, hogy békében éljen boldogan!
A vérében a harc, a láz, a mi városunk más!

Őrült világ! Egy szédült világ!
Veronát vérben fürdeti, az ember meddig tûrheti?
Hogy folyton félelemben él, hogy itt a törvény ennyit ér.
Miért van hogy ereinkben itt, vér helyett gyûlölet folyik?

(Kórus)
Egy szédült világ! Egy õrült világ!
A szép Verona így köszönt: vigyázz, a bosszúvágy elönt!
Szépek a lányok, asszonyok; a kertek, parkok gazdagok.
Lehetnénk földi mennyország, hát belül miért a pokol rág?

Világ, bûbájos világ!
A város itt kettészakadt, törvény az nincs, csak akarat!
Két család folyton harcban áll, középút nincsen, ez szabály!
Miért van hogy ereinkben itt, vér helyett gyûlölet folyik?

Egy szédült világ! Egy õrült világ!
A szép Verona így köszönt: vigyázz, a bosszúvágy elönt!
Szépek a lányok, asszonyok; a kertek, parkok gazdagok.
Lehetnénk földi mennyország, hát belül miért a pokol rág?

(Verona hercege)
Õrült, szédült, õrült világ!

 

 

 

 

 

 

 

......................................................................................

 

 

 

 

 

 

 

2.

 

 

 

 

 

 

 

Gondolj a házasságra!

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

Dajka:
Júlia, ne izegj-mozogj már annyit!

Júlia:
Aú!

Dajka:
Ugye, mondtam, hogy ne zizegj!

Júlia:
De ha egyszer nem is hiszem, amit anya mond!

Dajka:
Pedig minden egyes szava igaz!

Capuletné:
A jó apukád
Nem úgy szeret, mint rég.
A nászéjszakán
A vágya égig ért…
Pucéran álltam ott
És jött a kis csibész
De sokszor megkívánt!
Ez így volt na, és kész!
Szép voltam rég!
Tán nálad is szebb!
Hát nem csoda, hogy sose
Vetett másra szemet…
De évről évre múlt a vágy,
S a dalnak vége lett.

Capuletné és a Dajka:
Minden nőnek álma
Lázas csókok árja…
Júlia, nagy vagy már.
Gondolj házasságra!

Dajka:
Csak hallgass anyádra!

Capuletné:
Hallgass a dajkádra! a férfiak…

Dajka:
A férfiak, ó!
Mind törékeny kincs!

Capuletné:
A nőkhöz egy se ért…

Dajka:
Hát könnyű dolguk nincs!

Capuletné:
Kötöznivaló!

Dajka:
A kályhám mindig ég…

Capuletné:
Neked már nem való.

Dajka:
De remélhetek még!
Figyeld jóanyád!
Ő mindig tudta azt,
Ha apád kedvtelen,
Hol keressen vigaszt…

Capuletné:
Szavát el ne hidd!
Nem voltam csalárd!
Apádon kívül itt
Én nem ismertem mást!

Capuletné és a Dajka:
Az élet oly szép,
De rövid nagyon
Hát kell hozzá egy férfi,
S vele némi vagyon!

Capuletné:
Hát íme az új ruhád!

Dajka:
Ezt is én varrtam terád!

Capuletné és a Dajka:
Könnyen sír egy lányka,
Míg egy férj nem várja.
Sok-sok pajkos éj!
Gondolj házasságra!

Capuletné:
Nem kívánunk mást!

Dajka:
Csak íziben egy nászt!
Az élet oly szép,
De rövid nagyon,
Hát fogni kell egy férjet,
Aki nem ver agyon!

Capuletné és a Dajka:
Csak megtaláld a férjedet,
Majd lesz nagy élvezet!

Capuletné:
Na, hogy tetszik az első báli ruhád?

Júlia:
Gyönyörű! Gyönyörű!

Dajka:
Bizony gyönyörű! Örül majd a leendő férjed.

Júlia:
Ugyan, dadus, korai az még nekem.

Capuletné:
Korai! Az ilyesmit időben el kell kezdeni. (ki)

Dajka:
Ahogy én csináltam. Jó időben!

Júlia:
Ó, dadus, te nagyon szerethetted a férjedet.

Dajka:
Ugyan, te mindent összekeversz. A házasság nem
Szerelem, a szerelem nem házasság.

Júlia:
Én egyszerre akarom mindkettőt!

Dajka:
El vagy te kényeztetve!

Júlia:
Épp ezért! Előbb a szerelem, aztán majd meglátjuk.

Dajka:
Békám, békám… csak nehogy fordítva legyen, mert
Tudod, nem mindegy, hogy az ember lányával előbb
Vagy utóbb történik meg az a hogyishívják a micsodával…

Montague-né:
Benvolio! Benvolio! összecsapás, újra? Azok kezdték, mi?

Benvolio:
Mint mindig.

Montague-né:
Veszteségeink?

Benvolio:
Pár fog, néhány fül. Több alig.

Montague-né:
És a fiam?

Benvolio:
Füle-foga hibátlan.

Montague-né:
Benvolio, azt kérdem, tudod-e, hol van Rómeó.

Benvolio:
Hát, tulajdonképpen nem. azt tudom, hol volt tegnap,
Mert ott voltam vele. azt is tudom, hol volt két órája,
Mert akkor is ott voltam vele. de azt nem tudom, hol
Van most, mert hogy…

Montague-né:
Nem vagy ott vele.

Benvolio:
Úgy van.

Montague-né:
Mi ütött a fiamba, hogy te vagy a barátja?

Benvolio:
A legjobb barátja!

Montague-né:
Pláne. Benvolio, menj, keresd meg nekem Rómeót!

Benvolio:
Benvolio, csináld ezt, Benvolio, csináld azt…
Mit tudom én, hogy hol van Rómeó. Mi vagyok én,
Az anyja? Egyáltalán, mért én keresgéljem folyton?
Rómeó! Ó, Rómeó! Miért… keres téged mindig mindenki?
Ó, róza, te biztos tudod, hol van Rómeó.
Róza: az előbb még előttem volt, most mögöttem van. Hagyj!

Benvolio:
Róza!

Rómeó:
Benvolio!

Benvolio:
Na végre! Üzenetet hoztam édesanyádtól. Keres.

Rómeó:
És mi az üzenet?

Benvolio:
Hát ez. Keres. Halálra izgulja magát, amíg te itt adod
Ki magadból a feszültséget.

 

 

 

 

 

 

 

.............................................................

 

 

 

 

 

 

 

3. / 4.

 

Egy nap és Lehetsz király egybe

 

 

 

 

 

 

 


 

Rómeó:
Húsz évem már a múlt,
S kedvelnek a nők
A karjuk megölel
És néha meg is öl
Sok asszony szeretett,
Én senkit igazán
Vad átkot szórtak rám,
Ha meguntam egy lány hószín testét
Mért hús? mért csak festék…?
A színlelt vágy rossz álom!
A rejtett titkot várom!

Júlia:
Ha nincs, ki átkarol,
Mert tizenhat se vagy,
A szív dolgairól
Még nem tudhatsz sokat
De nekem nincs időm!
Én látni akarom,
Ki szeret majd nagyon!
Éjszakán, nappalon
Vágyom csókját
Nagy ég kérlek, küldd hát!
Váltsd valóra álmom!
A rejtett titkot várom


Rómeó:
Egy nap új csodára virrad
Jön egy lány, ki bíztat

Júlia:
Egy nap jön, ki mindent adhat
Szárnyalást és izzó vágyat
Ketten: egy nap el fog tűnni minden
Fájó súly a szíven
Eljön, úton van már, érzem,
Ott áll majd a fényben,
S így szól: egymagunkban voltunk,
Mostantól már ketten,
Forró szerelemben.
Egy nap megtörténhet,
Halált hoz az élet
Szerelmünknek nem vet véget!


Rómeó:
Egy nap…

Júlia:
Egy nap…

 

..................................

 

Lehetsz király.

 

Mercutio:
Rómeó! Benvolio! Hallottátok?


Rómeó:
Mit?

Mercutio:
Hogy mi lesz ma este…

Benvolio:
Mi lesz?

Mercutio:
Tánc! Tánc… És más.

Ketten:
Ugyan… de hol? Hol?

Mercutio:
Capulet ad partit ma – bevágunk a partiba!
Meg vagyunk híva?

Mercutio:
Nem.

Benvolio:
Tehát?

Mercutio:
Ott a helyünk!

Rómeó:
De hogyan?

Mind:
Álarcban! ahogy mindenki.

Rómeó:
Megint kitör a balhé.
Akkor a herceget megüti a guta.

Benvolio:
Mitől lesz unalmas és savanyú előbb utóbb minden
Uralkodó?

 


Mercutio:
Lehetsz király, hiába vagy!
A mosolyod úgyis arcodra fagy.
Királynak lenni, az mámorító,

Benvolio:
De mi tudjuk azt, mi az igazi jó!

Benvolio:
Szegény fiúk, ott legfelül,
Talpig aranyban, de tökegyedül.
A hatalom nyűg, csak ostoba lánc,
Amíg itt lenn folyton szabad a tánc!

Kórus:
Mámort és kéjt kínál
Száz száj és száz szempár!
Csók csattan, láb röppen,
Nadrág csusszan, ágyú dörren
Élj, ahogy jólesik!
Nem baj, ha ellesik…
Tedd, ami élvezet
Bizsergesd a tested-lelked! kórus 2.:
Mámort hoz és kéjjel kínál
Minden száj és bájos szempár!
Csók ha csattan, láb ha röppen,
Nadrág csusszan, ágyú dörren
Élj csak, ahogy jobban esik!
Az sem baj, ha el is lesik…
Tedd azt, ami kéjhez vezet
Bizsergesd a tested-lelked!

Mercutio:
Uralkodók! beszari mind!
Ablakból nézik, hogy mi van itt kint
A naptól is óvják maguk odabenn
Fogalmuk sincs róla, mi a szerelem!
Rómeó és

Benvolio:
Ezek ott fenn nem tudnak mást,
Tenyérnyi föld miatt ölik egymást.
Mire való a harc, a viszály?
Ha kimaradunk, nekünk az a király!

Kórus:
Mámort és kéjt kínál
Száz száj és száz szempár!
Csók csattan, láb röppen,
Nadrág csusszan, ágyú dörren
Élj, ahogy jólesik!
Nem baj, ha ellesik…
Tedd, ami élvezet
Bizsergesd a tested-lelked! kórus 2.:
Mámort hoz és kéjjel kínál
Minden száj és bájos szempár!
Csók ha csattan, láb ha röppen,
Nadrág csusszan, ágyú dörren
Élj csak, ahogy jobban esik!
Az sem baj, ha el is lesik…
Tedd azt, ami kéjhez vezet
Bizsergesd a tested-lelked!

 

......................................................

 

5./6.

 

Miért fáj? és a Leánykérés egybe

 

 

Miért fáj?

 

Rómeó:
Kavargó, lázas emberek
Arcokon percnyi élvezet
Tombol a vágy mindenkiben
Mitől lett mindez idegen?
Szorít belül, és nem tudom,
Mi ez a görcsös fájdalom
Mi ez a furcsa gyötrelem,
Ami rámtört hirtelen?
Mért fáj? mért fáj?
Miért retteg a szivem,
Hogy szétporlad hitem?
Minden álmunk megkövül
És a semmibe merül a lét
Mért fél, szorít itt benn a szív?
A lelkem mért remeg,
Hogy minden, minden tönkremegy
És vár egy jégvilág,
Hol csak szél penget gitárt

Sok régi társ, sok jóbarát
Ki hozzám mindig közel állt
Oly furcsa, mért nem érzitek
Az itt ólálkodó halált?
Nevetünk folyton mindenen
Tréfákat gyártunk szüntelen
De lám, a híres Rómeót
Legyűri most a félelem
Mért fáj? mért fáj?
Miért retteg a szivem,
Hogy szétporlad hitem?
Minden álmunk megkövül
És a semmibe merül a lét
Mért fél, szorít itt benn a szív?
A lelkem mért remeg,
Hogy minden, minden tönkremegy
És vár egy jégvilág,
Hol csak szél penget gitárt

Mért fél, szorít itt a szív?
A lelkem mért remeg,
Hogy minden, minden tönkremegy
És vár egy jégvilág,
Hol csak szél penget gitárt

...............................

 

Leánykérés

 

Páris:
Capuletné asszony!

Capuletné:
Kedves páris!

Páris:
Elragadó, mint mindig! Capulet úr!

Capulet:
Páris úr!

Páris:
Egy kis virág júliának.

Capuletné:
Ó

Páris:

 

júliának.

 

 

 

 

 

Capuletné:

 

De kedves

 

 

 

Páris:

 


Uram! tisztelettel megkérem a lányuk kezét!

Capuletné:
De hisz ez remek!

Capulet:
Pillanat…

Páris:
Jó parti!
Vágyom rá halálosan!
Kastély is van - tóparti…
Nem kell a hozomány!
Elég a fele…
Adósságban áll?
El van intézve!
De térden állva kérem önt,
Adják nekem őt,
Szép júliát!

Capulet:
Páris úr! no lám, bizony
Meglep nagyon - elvégre
Látta őt: még fel se nőtt!
Kérdem hát önt : nem kéne
Várni egy kicsikét?
Várjon mielőtt beköti fejét.
Okosabban dönt,
Hisz itt lesz ma a bálunkba’
Hát bűvölje el!
És egy táncra kérje fel!
De higgye el –
Hisz látni kell –
Még fel se nőtt…
Ne kérje őt
Idő előtt!
  Idő előtt…

 

 

 

Capuletné:

 

Ne félj, drágám. Páris úr feltalálja magát.

 

 Páris: Hát, ebben reménykedek én is. Találkozunk a bálba.

 

 

 

 

 

...........................................

 

7.A bál

 

 

 

 

Capuletné:

 

Szolgák! Inasok! Lakájok!

Capulet:
Minden készen áll?

Lakáj:
Igenis, uram.

Capulet:
Jöhetnek a vendégek.
Legyetek üdvözölve mind! Egyetek-igyatok, mulassatok
Kedvetekre!

Tybalt:
Gratulálok, bácsikám. Júlia gyönyörű ma este.

Capulet:
Az anyja rendelte ezt a ruhát, kicsit kihívó.

Capuletné:
Lassan eladósorba kerül.

Tybalt:
Szerintem még vigyázni kell rá.

Rómeó:
Oroszlánbarlangba bálba menni… Ha ezt ép bőrrel
Megússzuk…

Mercutio:
Ne izgulj, legfeljebb itt maradsz dísznekágyelőnek a
Kandalló előtt.

Benvolio:
Ugyan, medvének nem elég szőrős!

Rómeó:
Ha ránk ismernek, la finita!

Benvolio:
Ez benne a buli.

Mercutio:
Vegyülj el, mint só a vízben, mint ocsú a búzában!

Tybalt:
Igaz a hír?

Páris:
Igaz, Tybalt. Megkértem Júlia kezét.

Tybalt:
Mért ez a nagy sietség?

Páris:
Nehogy más vessen rá szemet, Tybalt.

Capulet:
Rengetegen vannak. fényes este!

Capuletné:
Én is remekül érzem magam.

Capulet:
Táncoltál már?

Capuletné:
Most fogok.

Júlia:
Ki vagy te?

Rómeó:
Az titok.

Júlia:
Miért?

Rómeó:
Mert ez egy álarcosbál. Én sem tudom, hogy te ki vagy.

Júlia:
Másként fogod a kezem, mint a többiek.

Rómeó:
Másként fogod a kezem, mint a többiek.

Mercutio:
Odanézz, a mi Rómeónk nem fecsérli az idejét!

Benvolio:
Igen csinos lányt kapott ki a bolyból.

Mercutio:
Figyelik őket rendesen.

Benvolio:
Ez valami nagyvad lánya lehet.


 

Mercutio:

 

Gyerünk

 

..............................................................

 

8.

 

Mindenség

 

 

Rómeó:
Egy álomból jön ő
A vágyott múlt, jövő
Mindenség
Föld és az ég
Őérte még
Halni se félnék

Júlia:
Szikrázó pillantás
Szeme izzó parázs
És csak néz
Pokol angyalaként
Ki az emberekért
Földre hozta a fényt
Csak néz

Rómeó:
Úgy szeretsz-e majd, mint én?
Jössz-e vélem, hol vár a fény?

Júlia:
Szeretsz-e mindig, felelj!
Halálunkig, a végső percig?

Rómeó:
Míg csak élünk, és tovább,
Bármi ér!

Júlia:
Szívünk annyi vágy után
Révbe ér

Ketten:
Ítéletnapig, s tovább,
Véghetetlen időkig még
Őrzi titkunk fenn az ég
Vár miránk a mindenség

Rómeó:
Úgy szeretsz-e majd, mint én?
Jössz-e vélem, hol vár a fény?

Júlia:
Szeretsz-e mindig, felelj!
Halálunkig, a végső percig?

Rómeó:
Míg csak élünk, és tovább,
Bármi ér!

Júlia:
Szívünk annyi vágy után
Révbe ér
Ketten: ítéletnapig, s tovább,
Véghetetlen időkig még
Őrzi titkunk fenn az ég
Vár miránk a mindenség

 

................

 

Tybalt:
Mi volt ez? Mi volt ez?

Rómeó:
Mi lett volna? Semmi.

Tybalt:
Megöllek!

Júlia:
Tybalt!

Tybalt:
Te jobb, ha hallatsz!

Capulet:
Ne csinálj botrányt, Tybalt!

Tybalt:
Csak tudni akarom, ki ez. Ki vagy?

Mercutio:
Ez egy álarcosbál, ha nem tévedek.

Tybalt:
Számotokra vége a bálnak.

Capulet:
Elég! Ne tedd tönkre ezt a fényes estélyt! Mindenki
Remekül érzi magát! Te meg…!

Tybalt:
De megcsókolta! Megcsókolta!

Páris:
Ki csókolt kit?

Capulet:
Ugyan, rémeket látsz. Biztos csak beszélgettek.

Tybalt:
Vagy nem?

Capulet:
Vagy igen. Hölgyeim és uraim, folytatódik a tánc!

Benvolio:
Álljunk odébb, cimborák, amíg lehet.

Mercutio:
Ahhoz túl korán van.

Rómeó:
Inkább már túl későn.

Benvolio:
Te becsavarodtál.

Mercutio:
Nyílt színen rácuppanni egy Capulet-lányra felér egy
Nílusi úszóleckével a krokodilok között.

Benvolio:
Vigyázz! Táncra fel!

Júlia:
Dadus, dadus, ki volt ez a fiú?

Dajka:
Nem tudom, kicsi békám, de egy fordulóra én is elkapnám.

Júlia:
Na de dadus!

Dajka:
Persze csak egy táncra!

Júlia:
Gyönyörű szeme van!

Dajka:
S neked ez elég?

Júlia:
A hangja is olyan… olyan.

Dajka:
Olyankor minden férfié olyan.

Júlia:
Dadus, ne! Letépi!

Tybalt:
Ez egy Montague!

Dajka:
Rómeó!

Júlia:
Neeeem!

 

................................................

 

9.

 

 

 

 


Tybalt:
A nő csak tárgy, hát így használd!”
Apám mellett, a bordélyban tanultam ezt
Sovány vagy telt, nem érdekelt
Az mind jól járt, aki kéjjel bélelt ággyal várt
De őket nem - nem szeretem!
Csak júliát! csak júliát!
Én láttam őt, hogy egyre nőtt,
És most a legszebb lány, ki él és köztünk jár
Hogy nézhetett rá egy montague-fiú?!
Hivatlanul jött, és gyáva volt a búcsú!
Ez a kéz utolér!
Itt a vér lesz a bér!
A vágyott nő ha másra vár,
Egy sebzett szív, az bosszút áll!
És az enyém
Sebzett, szegény
Összeszorul
De most a fájdalomtól megszabadul!
Nekünk a nők csak börtönök.
Én minden éjjel véle álmodom már rég
Neki sose mertem elmondani még.
De nem engedem át egy senkinek a szívét!
Mert e kéz utolér!
Itt a vér lesz a bér!
Most, Júlia, az embered
A gyengeségedért fizet!
Ölni muszáj,
Annyira fáj
Belül a seb
Jobban, mint amivel még élni lehet

Kórus:
Ez a kéz Tybalt: elárult a szívem
Utolér kell-e most félnem,
Itt a vér hogy balsorsom elér:
Lesz a bér meghalni a szerelemért?

Tybalt:
A becsület sem érdekel!
A szerelemért halni kell!
Ami csak fájt,
Így adom át!
Majd megérti,
Széttépett szívvel él most minden férfi!

 


........................................

 

 

Rómeó:

 

Szedd a lábad Mercutio!

 

 

 

Benvolio:

 

Várj,kanyar,kanyar

 

 

 

Mercutio:

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 4
Tegnapi: 19
Heti: 127
Havi: 760
Össz.: 121 397

Látogatottság növelés
Oldal: Rómeó és Júlia
Üdvözölek honlapomon! - © 2008 - 2024 - tamaslapja.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat